A JRPG műfaj az elmúlt évtizedek során rengeteget változott. Egyes címek grandiózus, filmes élményre törekednek, mások új harcrendszerekkel, harci mechanikákkal vagy nyílt világokkal próbálják felforgatni a műfajt. A STARBITES ezekkel szemben teljesen más utat választ. Nem akar újradefiniálni semmit, nem kívánja modernizálni a klasszikus formulát, és még csak nem is próbálja leplezni inspirációit. Ehelyett visszanyúl a műfaj gyökereihez, és egy olyan kellemes, nosztalgikus kalandot kínál, amely a régi Dragon Quest epizódok egyszerűségét ötvözi egy sajátos sci-fi világ hangulatával.
A történet középpontjában Lukida áll, aki szó szerint szülei adósságába született bele. Bár soha nem ismerhette őket, egész életét egy gazdag vállalkozó, Fennec szolgálatában kellett leélnie, hogy törlessze a család tartozását. A lány azonban többre vágyik, mint amit Delight City falai kínálnak számára. Egy elveszített jegy miatt meghiúsuló menekülési kísérlet indítja el az eseményeket, amelyek hamar jóval nagyobb léptéket öltenek. A cselekmény ugyan nem tartogat különösebben meghökkentő fordulatokat, mégis végig leköti a figyelmet, elsősorban a szerethető szereplőknek és a részletesen felépített világnak köszönhetően.
A STARBITES univerzuma első pillantásra is feltűnően egyedi. A steampunk és a posztapokaliptikus sci-fi elemei természetesen olvadnak össze egy olyan világban, ahol rozsdás gépek, robotok és fémhulladék borította települések váltják egymást. Delight City hangulata könnyedén felidézi olyan klasszikusokat, mint a Battle Angel Alita, miközben saját identitást is sikeresen felépít. A városokon kívüli területek azonban szinte kizárólag sivatagos környezetből állnak. Bár ezek a helyszínek is látványosak és részletgazdagok, néhány óra után már nehéz nem észrevenni, hogy a tájak egy idő után kissé egyhangúvá válnak.
A harcrendszer a klasszikus körökre osztott JRPG-k minden ismert elemét felvonultatja. Alaptámadás, képességek, védekezés, tárgyhasználat és menekülés – minden pontosan úgy működik, ahogy azt a műfaj veteránjai megszokhatták. A csaták igazi érdekességét az elemi gyengeségekre épülő Barrier rendszer adja. Ha sikerül kihasználni egy ellenfél sebezhetőségét, fokozatosan bontjuk le a védelmét, míg végül megtörjük azt. Ilyenkor az ellenfél több körre cselekvésképtelenné válik, miközben jelentősen több sebzést szenved el. A rendszer ismerős lehet a Sea of Stars-ból, és teljesen gördülékenyen illeszkedik a STARBITES tempójához.
A karakterfejlődés szintén a jól bevált receptet követi. A szintlépések új képességeket és statisztikai növekedést biztosítanak, miközben minden karakter saját talentfával rendelkezik, amelyekből passzív bónuszokat vagy további fejlesztéseket oldhatunk fel. Pozitívum, hogy ezek bármikor újraoszthatók, így bátran kísérletezhetünk különböző összeállításokkal. A felszerelés ezúttal járműveink fejlesztésén keresztül jelenik meg: fegyverek, páncélzatok, motorok és különféle core-ook módosítják harci képességeinket.
A felfedezés során különböző városokat és a sivatagos vidékeket járhatjuk be. A települések rögzített kameranézeteikkel kellemesen idézik meg a PlayStation első generációjának JRPG-it, miközben a teljesen háromdimenziós környezet modern látványt biztosít. A sivatagban viszont felülnézetből irányítjuk járműveinket, amelyekkel a harcok is zajlanak. Különösen hangulatos apróság, hogy Lukida könnyed mozgása érezhetően eltér a Motorbot nehézkes lépteitől, ami még karakteresebbé teszi az irányítást.
A STARBITES legnagyobb erénye talán éppen az egyszerűségében rejlik. Minden rendszere könnyen átlátható, gyorsan megtanulható, és egyetlen mechanika sem próbálja feleslegesen túlbonyolítani az élményt. Ez persze nem mindenki számára lesz pozitívum. A játék gyakorlatilag semmilyen újdonságot nem vezet be a műfajba, és tudatosan kerüli a modern JRPG-k komplexebb megoldásait. Aki viszont egy nyugodt, kikapcsolódást nyújtó szerepjátékot keres, annak éppen ez a visszafogottság jelentheti a legnagyobb vonzerőt.
Látványvilág tekintetében a STARBITES kellemes meglepetést okoz. Bár egyértelműen alacsonyabb költségvetésből készült, ezt rendkívül ügyesen kompenzálja stílusos, művészi irányával. A karaktermodellek egyszerre idézik a klasszikus anime dizájnt és a Disney animációk báját, miközben a háromdimenziós megjelenítés könnyedén eszünkbe juttathatja a PlayStation 2 korszak olyan kedvenceit, mint a Kingdom Hearts vagy a Rogue Galaxy. A részletgazdag helyszínek és a remekül megrajzolt karakterportrék különösen sokat hozzátesznek az összképhez.
A szinkron szintén pozitív meglepetés. Bár alapértelmezés szerint japán hangokkal indul a játék, az angol szinkron kiváló minőségű. A szereplők hitelesen adják vissza karaktereik személyiségét, ami tovább erősíti a játék történetmesélését.
A STARBITES nem kínál grandiózus újításokat, monumentális világot vagy különösen összetett rendszereket. Ehelyett egy szerethető, könnyed kalandot nyújt, amely tisztelettel fordul a klasszikus szerepjátékok felé, miközben saját bájos világát is képes felépíteni. Akik egy hagyományos, nem túlzsúfolt JRPG-re vágynak, ahol a történet, a karakterek és a kellemes hangulat fontosabb, mint a többszáz új rendszer és mechanika, azok számára a STARBITES könnyedén az év egyik legkellemesebb meglepetése lehet.
Az Adorable Adventures egy könnyed kalandjáték, mely során Borist, egy apró vaddisznót alakítva fedezzük fel…
A megújult DC Universe legfrissebb alkotása, a Supergirl eredettörténet. Merészebb és modernebb minden téren, ám…
Az Echo Generation 2 szakít az előd körökre osztott harcaival és egy deckbuilder harcrendszert ad…
Az Echo Generation: Midnight Edition egy gyönyörű voxel grafikát használó kalandjáték, mely minden Stranger Things…
