Kategóriák: CikkekPC tesztek

Luma Island – játékteszt

A Luma Island a Feel Free Games, egy holland indie stúdió alkotása, amely a „cozy life sim” műfajban próbál egy kicsit újat mutatni. Egy apró, békés szigeten kezdjük új életünket, ahol hamar kiderül, hogy itt nem csupán ültetni, aratni és főzni fogunk, hanem egy földrengés sújtotta közösséget kell talpra állítanunk, miközben a múlt rejtélyeit bogozzuk szabadidőnkben. A történet nem a legkomplexebb, de épp annyira szívmelengető és aranyos, hogy könnyűvé teszi a lakókhoz és a sziget hangulatához való kötődést.

A főhősünk a régi életét hátrahagyva költözik Luma Islandre, egy békésebb és nyugodtabb életet remélve. Azonban a nyugalom nem tart sokáig: a korábbiakban említett földrengés nem sokkal érkezése után feldúlja a szigetet, a falusiak segítségre szorulnak az újjáépítésben, és a föld mélyén ősi szellemek ébrednek fel. Ők lesznek a társaink a helyreállításban és a felfedezésben. A történet nem váltja meg a világot, de egy kellemes vezető szálat biztosít a játékban való előrehaladásunknak. Ez egy olyan hátteret ad a világnak, ami eléri azt, hogy szívesen térjünk vissza minden nap.

A sziget lakói változatosak, mindegyiküknek saját múltja és szokásai vannak. Látjuk őket beszélgetni egymással, reagálnak a történet eseményeire, de sajnos mélyebb kapcsolatrendszert, mint például a Stardew Valley-ben látott barátságokat vagy a házasság lehetőségét itt nem találjuk. Emiatt a beszélgetések hamar inkább a mellékküldetések háttértörténetének építését szolgálják, mintsem valódi kapcsolatépítéshez. Az igazi társaságunkat a címadó Lumák jelentik. Ezek apró, szellemszerű lények, akiket etethetünk, simogathatunk, és akik segítenek kincseket találni vagy tárgyakat gyűjteni. Aranyosak és hasznosak, bár tekintettel arra, hogy ők a játék címadói, talán kicsit több szerepet is kaphattak volna.

A Luma Island egyik fő pillére a szakma rendszer. A tutorial után választhatunk, milyen hivatást követünk. Lehetünk szakácsok, kovácsok, kincsvadászok vagy éppen ékszerkészítők. Bármit is választunk, mindegyik mesterség kapott egy saját munkapadot és saját különálló küldetésszálat. A munkapadot a küldetések teljesítésével folyamatosan fejlesztjük majd. A küldetéseken felüli szintezés ugyan kissé monoton, főként azért, mert az adott szakma tárgyainak ismételt gyártásából áll.

Egy szakma sem létezik önmagában: a szakácsnak farmra van szüksége, hogy friss hozzávalókat termeljen; a kovács bányászni jár, az archeológus romokat kutat, a kincsvadász pedig elásott ládákat keres. Ez a rendszer szépen összefonja a játékelemeket, így minden tevékenység legalább egy másikat erősít. És ha megunnánk az adott szakmát, bármikor válthatunk, egy elhanyagolhatóan kicsi díj ellenében.

A sziget nem csak idilli farmokból és bájos falvakból áll. Számos barlang és templom vár felfedezésre, melyek közül jó pár veszélyes ellenfeleket is rejt. A barlangok procedurálisan generáltak, tele nyersanyagokkal és szörnyekkel. Felfedezésükkor fáklyákra lesz szükség, mert ha túl sokáig maradunk a megvilágítatlan sötétben, a játék automatikusan kidob minket a barlang bejáratához. A templomok inkább logikai feladványokra építenek, melyek meglepően ötletesek és néha kifejezetten agyat tornáztató feladatokkal fogjuk szembe találni magunkat. A harcrendszer ezzel szemben fa ék egyszerűségű, egy ostorral csapkodunk, ha pedig legyőznek minket egy harc során akkor az elvesztett tárgyainkat könnyen visszaszerezhetjük azzal, hogy visszamegyünk a helyszínre.

A Luma Island bája vitathatatlan. A látványvilág aranyos, élénk színekkel és részletgazdag, változatos környezettel alakít ki egy kellemes hangulatot, amely egyszerre idézi a természet szépségét és egy régi mesekönyv illusztrációit. A grafikai stílus keveri a részletes modelleket az alacsony felbontású textúrákkal, ami különös, de szerethető egyveleget teremt. A játékban meglátogatható területek, mint a települések, farmok, erdők, tengerpartok és barlangok mind karakteresek, és gyakran ügyesen elrejtett titkokat vagy rejtvényeket rejtenek.

A játékmenet ritmusa nyugodt. Van ugyan nappal–éjszaka ciklus, de nincs fáradtság- vagy energiarendszer, így a játék nem kényszerít arra, hogy a nap végén hazatérjünk pihenni. Minden tevékenység kézzelfogható jutalmat ad, így sosem érezzük elpazaroltnak az időt. A négyfős kooperatív mód pedig megőrzi a játék alapvetően nyugodt élményét, a koop módban sem harcolni fogunk főként, hanem barátokkal közösen építeni, felfedezni és gazdálkodni.

A Luma Island legnagyobb gyengesége a rengeteg idő és ismétlés amíg tovább jutunk a későbbi szinteken. A fejlődés egy idő után nagyon lassú lesz, az alapanyaggyűjtés ismétlődő, és a történet befejezéséhez sok türelem kell. A kamera irányítása lehetne precízebb, a futás gyorsabb, és égetően hiányzik egy minitérkép vagy valamilyen jelölőrendszer, ami megkönnyítené a tájékozódást.