Angry Birds – A film – Filmkritika

10 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Hogy mire számíthat, aki beül a Rovio játéka alapján készített animációs filmre? Habkönnyű limonádés szórakozásra, mérges madarakra, suttyó malacokra, valamint sok cuki, vicces és izgalmas jelenetre.

Kezdjük a legfontosabbal: az Angry Birds filmváltozata nem árul zsákbamacskát (sem zsákbamadarat). Nincs díjnyertes sztorija (vannak a békés madarak, jönnek a malacok, ellopják a tojásaikat, a madarak pedig bepöccennek, és elindulnak visszaszerezni a tojásokat), nincsenek részletesen kidolgozott karakterei (játszottál a játékkal? akkor már ismered őket… és ki ne játszott volna már Angry Birds-játékkal?), nincsenek magasröptű (a sast leszámítva nem is tudnak repülni…) és mélyenszántó gondolatok mögötte.

Tele van viszont vicces jelenetekkel, kulturális és filmes utalásokkal, a cselekménysor egy percre sem ül le, nincs benne egy halom didaktikus társadalmi/politikai utalás (helló, Zootropolis!), és a felnőttek mellett a gyerekek is jól szórakozhatnak rajta. Másnapra valószínűleg alig valamire emlékszik belőle a néző, viszont a játékidő másfél órája alatt végig jól érzi magát, és kikapcsolódhat.

Ráadásul a magyar fordítása is kiemelkedően jó lett (bár az angol feliratok javát nem fordították le, és nem is feliratozták, így a szöveges humor egy része elvész, cserébe viszont bekerült pár, csak a magyarban meglévő vicces beszólás is), a szinkronhangokat is jól válogatták össze, és az animációért felelős csapat is remek munkát végzett. A filmről ennél sokkal többet nem lehet mondani – aki szereti az Angry Birds világát, annak kötelező; gyerekeknek ajánlott; a többieknek pedig akkor érdemes beülni rá, ha nem várnak sokat tőle, de szeretnének egy kicsit kikapcsolódni egy abszurd és vicces madaras-röfis világban.

Értékelés: 6/10