Kész katasztrófa – Filmkritika

Könnyű nyári estéken néha az ember beülne egy moziba csak azért, hogy végignézzen egy kellemes filmet, aminek a végén nem lesznek sem amiatt fájdalmai, mert annyira rossz volt, sem mert annyira jó.

A romantikus vígjátékok mindig is egy külön műfajt képeztek a filmek tengerében. Minden egyéb műfajú filmre jut kettő, de inkább három ilyen. Persze ezek közül sem mind az igazi, mert sok leginkább csak egyből DVD-re kerül, mintsem a nagy vásznon bukkanjon fel. Persze, ha az egyik jobban sikerül, akkor bizony azt nem hogy a moziban is láthatjuk, de még a sajtót is meghívják egy vetítésre és betekintésre.

Pontosan ilyen a Kész Katasztrófa is, amiben a túlzottan bulizós és erősen kicsapongó életet élő Amy [Amy Schumer]utolsó pár hónapját követjük végig, mielőtt végre rájönne, hogy meg kell állapodnia. Bár az elején még ezt nem látja. Ahhoz, hogy ezt belássa, bizony találkoznia kell a város legjobb sportorvosával, Aaronnal [Bill Hader], egy nem vágyott interjú miatt. Akkor megtörténik a gond, ugyanis történik közöttük egy egyéjszakás kaland, aminek következtében Amy beleszeret. Persze próbál küzdeni ellene, de sehogy sem sikerül neki. Így a végére persze a megszokott dolgai fognak akadályokat gördíteni közé és Aaron közé.

Képileg rendben van a film, bár nem egy nagy eresztés, és az ismétlődő helyszínek alacsony költségvetésre utalnak. A vágások jók, bár néha történnek szükségtelenek is egy helyszínen belül.

A hang elmegy, bár nem szenzációs, és a zene talán kicsi félre van lőve, de minden ilyen filmnek más és más, valamint még egyedinek is kell lennie. Ez bár sikerül, de kicsit néha mellémennek a zenék és olyankor erőteljes fennakadás van.

Ezek persze nem olyan rossz dolgok, sőt egy alkalommal simán megnézhető a film. Ha többször akarnánk, valószínűleg előjönnének a hibák.  Nagyjából randi filmnek tekinthető, sőt egyedül megnézni nekem elég fura volt.

Értékelés: 6/10