Sherlock Holmes 2: Árnyjáték – Filmkritika

Sir Arthur Conan Doyle legendás nyomozópárosa, Sherlock Holmes és Dr. John Watson ezúttal az agyafúrt Moriarty professzort igyekszik megakadályozni őrült tervének megvalósításában.

Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt írtunk a Sherlock Holmes újraértelmezett első mozis kiruccanásáról, s akkor azzal kezdtük a beszámolónkat, hogy a Guy Ritchie-féle modernizált újraértelmezés kezdetben inkább visszatetszést váltott ki belőlünk, a látottak azonban hamar meggyőztek minket, hogy a vérfrissített, egyértelműen akciódúsabb és látványosabb megközelítés is remekül áll London ismert nyomozójának. A rendező szerencsére megtartotta ezt az irányt, csak az első rész arányain változtatott, így amíg a tavalyi részben részletes karakterépítést, sok-sok ötletesen elmesélt és bemutatott fejtörőt kaptunk, addig a Sherlock Holmes 2: Árnyjáték in medias res hajítja a nézőt a cselekmények forgatagába, hogy aztán Európát keresztülszelve érje tetten Moriarty professzort.

A második rész ott veszi fel a fonalat, ahol az első elejtette azt, s bár a Sherlock Holmes 2: Árnyjáték megértéséhez alapvetően nem szükséges a tavaly megjelent epizód ismerete, az előismeretek mégis komolyat lendítenek az élvezeti faktoron. Wattson épp házasodni készül, miközben Holmes az Európát rettegésben tartó robbantásos merényletek után nyomoz, s miután sikerül összeraknia a kirakóst, társával útnak ered, hogy egy újabb világháború kirobbantását tervező Moriarty professzort lekapcsolja. A zseniális nyomozó ezúttal emberére akad, s London és Párizs után végül egy svájci béketárgyalás lesz küldetésük állomásánakk vége, ahol aztán végleg sakk-mattot kap az agyafúrt, végletekig kimért, rideg professzor.

A Sherlock Holmes 2: Árnyjátékban mindazon elem visszaköszön, ami remekül működött az első részben, ráadásul Ritchie semmit se bízott a véletlenre, így a folytatások alaptörvényeit betartva vezeti végig hőseit a cselekményen. A film már az első percekben magas fordulatszámra pörög, és egy-két jelenet kivételével lényegében tartja is ezt az eszeveszett tempót. Szerencsére a Holmes mellett végre hangsúlyosabb szerepet kapott Wattson is, így remek buddy-movie kerekedik ki az Árnyjátékból, amiben a visszaköszönő lassított jelenetek koronázzák meg az élményt. Ami negatívum, hogy a tavalyi részhez hasonlóan, sajnos idén se sikerült remek főgonoszt szállítania a Sherlock Holmes-nak a Moriarty professzort megformáló Jared Harris-ről ugyanis nehezen volt elhihető, hogy magas intelligenciája ellenére egy hidegvérű gyilkos, és aki a pénzért képes nemzeteket összeugrasztani.

Akinek már az első rész se tetszett, az a mostani kalandot se fogja szívlelni, aki viszont szereti a buddy comedy-ket, a látványos akciót, a szórakoztató történeteket és cselekményvezetést, az mindenképpen váltson jegyet a Sherlock Holmes 2: Árnyjátékra, mert ennél jobb filmmel semmikép se indulhat ez az esztendő.

Értékelés: 8/10