15 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
Az Atari egy újabb klasszikust élesztett fel, és ezúttal a Star Raiders-re esett a választás. Az űrben játszódó akciójáték eredetije 1979-ben jelent meg, most pedig X360-ra és PC-re (Steam) vált elérhetővé, amit a PSN követ majd a sorban.
Az Atari klasszikus játékainak sorozata (
Yar's Revenge,
Haunted House,
Warlords, Centipede) tehát folyamatosan bővül, ám nagyon úgy tűnik, hogy a nagyléptékű fejlesztések elég elnagyolt munkálatokat fednek. A Star Raiders volt az első igazi 3D-s űrharcot bemutató játék 1979-ben, és jó pár játékot ihletett meg a későbbiekben. A 800 MS pontért elérhető (vagy
Steamről letölthető) játék több helyütt is hódol a retrofeeling előtt, ám nagyon úgy tűnik, hogy a fejlesztők csupán a PC-s verzióra koncentráltak, ugyanis már indítás után kiderül, hogy a menüben való navigálás elég fárasztó az X360 kontrollerével, a feliratok pedig még nagyítóval sem láthatók egy nagyfelbontású televíziókészülék képernyőjén.
Sajnos a bosszúságok itt nem érnek véget, hiszen hamarosan találkozunk az unalmas és repetitív háttérzenével, a stílusosan oldskool HUD-dal, illetve a teljes mértékben egyetlen feladatra koncentráló, ebből fakadóan pillanatok alatt megunható játékmenettel. És hogy még az átvezető részekért se legyen kedvünk végigtolni a játékot, a történet és a hangok is minőségen aluliak lettek. Az egyedüli pozitívum talán a grafikában keresendő, ám ez önmagában nem fogja elvinni a hátán a produkciót.
Az egysíkú feladatok sorát (lövöldözünk és lövöldözünk) az a csavar sem szakítja meg, hogy repülés közben átalakítható űrjárművünk, amely így használható álló célpontok ellen nagyobb tűzerő bevetésére, átlagos harcra, illetve szupergyors üldözésekre. Mivel azonban elhalálozásunk semmilyen hátulütővel sem jár, így a taktikázásra sem vagyunk túlságosan rákényszerítve, ahogy a hajó fejlesztéseinek sem sok értelme van, főleg, hogy az ellenfeleket nem lesz egyre nehezebb legyőzni az előrehaladás során. A kezdeti ígéretek ellenére a multiplayer sem kapott helyet a produktumban, így igazából nincs olyan tényező, amelyik ellensúlyozhatná ezeket a súlyos hiányosságokat.
Ennek következtében viszont sajnos azt kell mondjuk, ezt a játékot nagy ívben kerüljétek el, nagyon igénytelen és unalmas cím született az ötletből. Egyetlen olyan pontja sincs a játéknak, ami miatt azt mondhatnám, hogy megérné az érte kért, amúgy nem soknak számító 800 MS pontot. Kár érte, és szégyen, hogy az Atari ilyen silány produktumokkal hozza szégyenbe régi klasszikus címeit…
Értékelés: 3/10