Lost Planet: Extreme Condition PS3 bemutató

Több mint egy éve jelent meg X360-ra, utána PC-re és most megérkezett PS3-ra is. A cikkből kiderül, változott-e bármi is az egy év során és képes-e többet nyújtani a most megjelent verzió a többi platformhoz képest.

Aki nem ismerné a játékot, annak nagyjából összefoglalom, miről is szól a történet: adott egy bolygó, ahol jó hideg van, ráadásul különleges, százlábú-szerű lények élnek rajta, amik nem éppen barátságosak. A kolonizációs szándékkal ideérkező emberek hamar rájönnek, hogy ezek a bogarak hőforrásként is szolgálnak, ugyanis a testükben lévő folyadék egyrészt az embereket is képes melegen tartani, másrészt pedig még üzemanyagként is szolgál a fegyverekkel ellátott robotok számára.

A sztori természetesen ennél még egy kicsit jobban is bonyolódik a játék során, beleértve a kalózok között tengődő főhős életútját is, aki amnéziából indít és amnéziában végzi, miközben szeretné megoldani a planétát fenyegető veszélyt és bosszút állni apja haláláért a bogárszerű lényeken. Mint látható, a történet nagyban felejthető, sőt, a bevezető képsorok inkább mosolyt fakasztanak a Devil May Cry 4-en edződött játékosok szájára, amely ugyanúgy a Capcom műhelyéből került ki.

A bugyuta sztori és a kies vidék ellenére a játék akciódús kikapcsolódást ígér 11 pályán keresztül, ami azonban nagyban korlátolt, mivel a játék megjelenése óta kiderült hibák és problémák nagy részét nem orvosolták azóta sem, sőt, az X360-as verzióhoz képest sikerült visszalépni egyet, ugyanis a játékban gyűjtögethető objektumok, az ottani gamertag-bővüléshez képest a PS3-as verzióban semmilyen jutalmat sem adnak. A részletes grafika sajnos annyira nem lenyűgöző (a legnagyobb felbontásban sem), mint mondjuk a Burnout Paradise vagy a korábban említett DMC4 esetében, viszont több játékos vagy sok szörny esetén az engine képes komolyabban beszaggatni. És akkor a telepítéshez szükséges 5GB(!!!) tárhelyről még nem is szóltunk, ami enyhén bosszantó, bár legalább csak egyszer kell végigvárni.

Az irányítás egy kissé idegesítő, de kis idő múltán megszokható, viszont a játékmenetben az a tény, hogy a legtöbb harc kikerülhető, eléggé motivációölő tud lenni. Tudni kell ugyanis, hogy a hideg környezetben folyamatosan rá vagyunk utalva a korábban már említett folyadékra, amely tartja bennünk a hőt, vagy energiával látja el a mech-kinézetű robotjainkat. Csakhogy a hőhöz nem csupán az ellenfelekből juthatunk hozzá, de a környezetünkben megtalálható tárgyakból is, így a legtöbb harc akár ki is kerülhető és egyből lehet menni a pálya végi főszörnyhöz. Így viszont pillanatok alatt be lehet fejezni az egyjátékos kampányt, ami nagyban lerövidíti a teljes játékidőt. Mivel a gyűjtögetős életmódnak nincsenek meg az X360-as verzióban megtalálható előnyei, így a motiváció is megcsappan és hajlamosabb a játékos kikerülni a kihívások egy részét.

A játék elsődlegesen azoknak ajánlható, akiknek nincs otthon X360 vagy PC és szeretik a külső nézeti lövöldözgetős akciójátékokat, ahol nagyokat lehet robbantgatni az óriási fegyverarzenál révén, miközben mindenféle bazi nagy óriáshernyókkal mérhetik össze erejüket és ügyességüket. Az igazi előnye a PS3 verziónak tulajdonképpen az, hogy maguk a készítők is beismerték az átirat hiányosságait azzal, hogy csökkentett áron adták ki a játékot, így aki úgy gondolkodik, hogy budget-áron jut hozzá egy kisebb hibákkal rendelkező, de tűrhető akciójátékhoz, biztosan nem fog csalódni ebben a verzióban, hiszen az X360-játék ára még mindig nem lett olcsóbb hazánkban.