Az Immortals of Aveum, az Ascendant Studio és Electronic Arts varázslós FPS-e bár megjelenésekor erős negatív kritikákat kapott, most, majdnem egy évvel a megjelenés után teszteltük, a következőkben a játék legfrissebb állapotáról olvashattok. Az Immortals of Aveum remekül kidolgozott karaktereket, és egy színes és varázslatos világot mutat be nekünk. A sztori azzal kezdődik, hogy egy alapmechanikákat bemutató tutorial és sztori expozíció keretében megismerjük a főhősünket, Jak-et, és befogadott családját, akik mind árvák és összeverődve együttesen élik túl a barátságtalan körülményeiket. Ezen felül a játék felfesti a fő konfliktusát, mely az Everwar nevet viselő varázsháború. Az Everwar kirobbanásának fő oka az, hogy egy Rasharn névre hallgató birodalom el akarja foglalni az összes mágia forrást a világban.
A játék kezdetekor az látszik, hogy ez a tervük hatalmas sikernek bizonyul, és több birodalom teljesen megszűnt létezni Rasharn és a vezetője, Sandrakk által. Jak a legerősebb, Rasharn inváziójának ellenállni képes Lucium királyságához tartozik, és mélyen megveti a varázslók háborúját. Ennek fő oka az, hogy Luciumban minden varázsolni képes embernek egy bizonyos kort betöltve csatlakoznia kell a védelmi törekvésekhez. Bár Jak ezt teljesen ellenzi, fogadottcsaládjának legidősebbje, Luna kötelességének érzi, és bevonulni készül a seregbe. A játék elején azonban Jak egész világa a feje tetejére áll, mikor Rasharn erői megtámadják a városukat, és a harcok során elveszt mindenkit maga körül. Ez az esemény felébreszti a benne szunnyadó mágikus erőt és felhívja magára egy Immortal figyelmét, akik Lucium seregének legerősebb tagjai. Mindenét elveszítve Jak úgy dönt Luna kívánságát teljesítve beáll a seregbe és nem áll meg, amíg nem csatlakozhat az Immortal-ok rangjához.
Ez egy izgalmas és erős nyitány, a játék ezután egy rendkívül csavaros és érdekes történetet sző. Az egyetlen negatívum, amit fel tudok hozni, hogy a karakterek szövegei elég elcsépeltek lettek, ezzel rontva az amúgy érdekes történetet. A fő, ami azonban emlékezetessé teszi a játékot az a mágiával átitatott játékmenet. A játék egy rendkívül egyszerű 3 színű rendszert használ a játék: van kék, zöld és piros mágia. Egy varázsló egy színt képes használni, kivéve a ritka „Triarch” mágusok, akik mindhárom szín felhasználására képesek, azonban átlagban gyengébben, mint az egy színre specializálódó mágusok.
Jak, a történet főszereplőjéhez mérten természetesen ezen ritka mágusok közé tartozik. Ez számunkra azt jelenti, hogy három különböző működésű támadásfajtánk lesz. A kék mágia nagy hatótávú, erős és precíz lövéseket ad le, a zöld rengeteg, közepes hatótávút, a piros pedig több ellenfelet eltalálni képes, nagy erejű, de rövid távú csapásokat mér. Ezek a mágiák működésükben nagyban hasonlítanak a megszokott lövöldözős játékok fegyvereihez: a kéket főleg a puskákra hasonlítanak, a zöldek gépfegyverekre, a piros varázslatok pedig egyértelműen shotgunra emlékeztető működésűek. Bár sokkal látványosabbak is mint a sima fegyverek, a mágia színek megkülönböztetése arra is szolgál, hogy az ellenfeleink, akik szintén valamilyen mágiát használnak, az általuk képviselt színre sokkal érzékenyebbek, mint a másik kettőre. Egy távolról lövöldöző kék mesterlövészt a legegyszerűbben egy jól célzott kék mágia fejlövéssel győzhetünk le, míg a vörös közelharci ellenfelek ellen a leghatásosabb a közelre nagyot ütő piros mágia lesz. Ez változatosságot és egyszerűséget kölcsönöz a harcnak, úgy, hogy még remek látványt is kölcsönöz.
A játék ezen felül rendelkezik egyfajta metroidvania érzettel is, ugyanis küldetések között szabadon bolyonghatunk a feloldott területek között, a játék során feloldott képességekkel új kincseket szerezhetünk, illetve titkos utakat nyithatunk meg. A játék előrehaladtával ellenfeleink is egyre erősebbek és változatosabbak lesznek, kényszerítve minket trükkjeink és mágiáink kreatív használatára. Egy számomra rendkívül szimpatikus pontja a játéknak hogy rengeteg küldetés végén kapunk egyedi boss harcokat, amelyek erősebb egységek bemutatásától egészen egy sárkánnyal való párbajig sorakoztat fel rengeteg érdekes ellenfelet, melyek mindegyike remek kihívás és maradandó élmény.
A szinkronszínészek fantasztikus munkát végeztek a kapott szövegek ellenére is, és a karakterek összességében emlékezetesek és érdekesek lettek általuk. Mindannyian kifejezőek és érzelmesek, ami minden jelenetet jobbá tesz az előzőnél. A zene tökéletesen dolgozik össze a látvánnyal és a játékmenettel, továbbá a háttérzenék remekül feszültséget adnak a hatásosabb jeleneteknek, és a játék minden pillanatának remek aláfestést adnak.
Golyókat pattogtatva építsd újra Ballbylon megsemmisült városát és szerezd meg kincseit.
Az év vége előtt kapunk még egy küzdősportolóról szóló életrajzi filmet. Ezúttal Dwayne Johnson száll…
Az Anima: Gate of Memories 2016-os akció RPG remastere friss látványvilágot, viszont a majd 10…
Decemberben az HBO Max kínálata igazán változatos lesz! Blockbuster filmektől kezdve horrorfilmeken át a karácsonyi…
Bár a közvélemény negatívan fogadta Sydney Sweeney új filmjét, a Christy egy megrendítő filmdráma komoly…
A Wall World 2 nemcsak erősebb, hanem érettebb is elődjénél. Mindent megtesz, amit egy folytatásnak…