A Edens Zero Hiro Mashima mangájának első játék adaptációja, amelyet a Konami hozott el a rajongóknak. A játék alapjai bár erősek, ugyanis az akció-RPG rendszer biztos lábakon áll, de egy olyan pontot nem sikerült jól csinálni, ami a szerepjátékos közönség számára kulcsfontosságú: a világ hitelessége és interaktivitása.
A történet középpontjában Shiki áll, a fiú, aki robotok között nőtt fel, egyedüli emberként egy elhagyatott világban. Egy nap találkozik Rebeccával, a „tartalomgyártó” -val, aki kék macskájával, Happyvel érkezik ide. A sors hamar összeköti őket, ugyanis egy zűrös szituáció után barátokká válnak, és közösen nekiindulnak az univerzum felfedezésének. A páros végső célja pedig, hogy elérjenek egy entitást, akit egyszerűen csak „Mother” -ként emlegetnek.
Ez a háttér adja meg az Edens Zero kezdeti löketét: egy űropera, ahol a varázslat helyét az Ether Gear rendszere tölti be. Utazás közben Shiki és társai új világokat fedeznek fel, szövetségeseket szereznek, és lassan egyre gazdagabb társaság kíséri őket a galaxison átívelő utazásukon.
A játék két fő pillére a Történet mód és a Szabad felfedezés. Az előbbi a manga különböző történetszálait meséli el, míg az utóbbi lehetőséget ad arra, hogy bejárjuk a hatalmas Blue Garden bolygót. A két mód között az űrhajón keresztül tudunk majd váltani. Ez a hajó lesz a csapatunk központja is a játék során, és a történet előrehaladtával folyamatosan bővülni fog új létesítményekkel és fejlesztésekkel.
A játék elején azonban minden lassan nyílik meg: még a Blue Garden városából való kijutás is komoly akadály lehet, hiszen rögtön egy nagyszámú, távolsági támadásokkal operáló ellenséges csapat vár ránk. És a harcrendszert már rögtön ki is lehet emelni, ugyanis az akcióra épülő RPG elemekkel megszórt harcrendszer az Edens Zero legerősebb része. Egy négy főből álló csapatot állíthatunk össze, akik közül a harcok közben bármikor szabadon válthatunk. A játszható csapat mérete pedig kielégítően nagy lett: Shiki, Rebecca, Weisz és Homura mellett ott van Witch, Sister, Hermit és Jinn is.
Ráadásul minden karakter másban lesz erős: Shiki és Homura közelharcosok, Rebecca és Weisz távolról hatékonyak, Witch pedig elemi varázslatokkal (tűz, jég, villám) képes megbénítani az ellenfeleket. A rendszer három alapvető támadásra épít, amelyet Ether Gear pontok költésével tovább fejleszthetünk.
Ezek a fejlesztések sokrétűek lesznek: sebzésnövelés, a kitérés megkönnyítése, extra kiegészítőhelyek. Ami pedig különösen szimpatikus volt ebben a rendszerben, hogy bármikor visszaállíthatjuk az összes elköltött pontot, ha másik ágakat szeretnénk kipróbálni. A felszerelések tovább mélyítik a rendszert, hiszen nemcsak a klasszikus statokat (HP, támadás, védelem) befolyásolják, hanem státusz ellenállást és más bónuszokat is adhatnak.
A harcok arénaszerű helyszíneken zajlanak, általában egyszerre több ellenfél ellen. A speciális képességek sokszínűsége miatt minden karakternek megvan a maga helye: Shiki gravitációval húzza össze az ellenfeleket, Weisz tornyokat idéz, Witch az elemek között váltogat, Rebecca pedig távolról bombázza az ellenséget.
A kitérés tökéletes időzítését jutalmazza a harcrendszer, mégpedig azzal, hogy a tökéletes kitérés után egy nagyon erős ellentámadást vihetünk be. A gond csak az, hogy a (sok hasonló anime játékra is jellemző) merev animációk és az, hogy a támadásainkat nem tudjuk megszakítani gyakran csapdába ejthet minket. Személy szerint a tökéletes kitérésekkel összekötött ellentámadásokat ritkán használtam a játék során.
Szerencsére a manapság egyre elterjedtebbé váló transmog rendszer is bekerült a játékba, mely jelen esetben Dress Factory néven fut. Itt a megszerzett ruhadarabokat szabadon kombinálhatjuk, sőt külön szetteket menthetünk el minden karakterhez.
Bár a Blue Garden hatalmas, de szinte teljesen üres. Lakói között járva gyorsan rá fogunk jönni, hogy alig lehet velük interakcióba lépni. Ez pedig azt eredményezi, hogy a világ teljes egészében csupán díszletnek hat, nem valódi, élő világnak, ami egy RPG tekintetében nem a legjobb tulajdonság. Azonban ez nem csak a keleti játékok tekintetében feltűnő, a nemrég megjelent Avowed az egyik legjobb példa arra, hogy felépíthetünk egy végtelenségig érdekes háttértörténetet a világunknak, és megtölthetjük őket NPC-kkel, de ha nem léphetünk interakcióba evvel a világgal, az nagyon illuzió romboló lesz. Ezen a Történet mód helyszínei sem fognak javítani: a legtöbb terület egy egyszerű folyosó, amelyekben némi lootot és pár ellenfelet találunk majd, de valódi felfedezés vagy változatosság alig akad.
Golyókat pattogtatva építsd újra Ballbylon megsemmisült városát és szerezd meg kincseit.
Az év vége előtt kapunk még egy küzdősportolóról szóló életrajzi filmet. Ezúttal Dwayne Johnson száll…
Az Anima: Gate of Memories 2016-os akció RPG remastere friss látványvilágot, viszont a majd 10…
Decemberben az HBO Max kínálata igazán változatos lesz! Blockbuster filmektől kezdve horrorfilmeken át a karácsonyi…
Bár a közvélemény negatívan fogadta Sydney Sweeney új filmjét, a Christy egy megrendítő filmdráma komoly…
A Wall World 2 nemcsak erősebb, hanem érettebb is elődjénél. Mindent megtesz, amit egy folytatásnak…
