A Blacksmith Shop Simulator betekintést nyújt a középkori kovácsmesterség lassú, aprólékos világába. Nem az akcióra épít, hanem arra, hogy átéljük, hogy a tűz, a fémek és a vásárlók hada között mennyi munkája is volt egy kovácsmesternek, aki a portékáit is saját maga árusította.
A játékmenet központi eleme a kovácsolás folyamata. Nyersanyagokat kell formává alakítanunk: kardokká, pajzsokká és egyéb, korhű védő, illetve támadó eszközökké. A megvalósítás bár kellőképp részletes: a fém izzásig hevítése, kalapálása, megfelelő pillanatban való edzése, majd a végső összeszerelés mind-mind odafigyelést követel, azonban sok hasonló „simulator” játékhoz rengeteg bugyuta animációt és modellt. A kovács szakma részletes kidolgozottsága megfelelő mennyiségű egyediséget visz a játékba, hogy ideig-óráig kompenzálja ezeket a gyengeségeket, és érdekessé teszi a játékot legalább addig, amíg az egyes megrendeléseket teljesítjük.
A műhely falain túl egy menedzsment réteg is jelen van. A korábban említett eladási folyamat a vevőkkel történő interakciókat, pontosabban azok konkrét igényeinek teljesítését foglalja magában. A különböző kérések teljesítése nemcsak pénzt, hanem hírnevet is hoz majd, ami a másik menedzsment rendszert hizlalja. A megszerzett jövedelmet jobb szerszámokba és minőségibb alapanyagokba fektethetjük, illetve kibővíthetjük a boltot és annak kínálatát. Hírnevünk növekedésével pedig egyre pénzesebb vevőkört tudunk kialakítani, ami csak jobban gyorsítja a növekedésünket.
És ezek voltak a játék erősségei, ugyanis a látvány és hangvilága sajnos lehúz az élményből. A kohó vörösen izzó fénye, a kalapács szikrái és a fából ácsolt belső terek nyers hangulatot keltenek, és ha őszinte akarok lenni, szerintem egyes modellek egyenesen az asset boltból érkeztek, mert valószínűleg más simulator játékokban is találkoztam velük. A karakterünk és a vásárlók modelljei alapvetően rendben vannak, de egyáltalán nem kiemelkedőek, és a leltárunk feltöltésére rendelkezésre álló kereskedő modelljéről hiányzik a textúra és bár a modelljén látszik a kidolgozottság, egy teljes egészében mattfekete figura álldogál a boltunk mellett. A háttérzene pedig egy bár dallamos, de rövid zeneszámból áll, ami kellemes hangulatot kölcsönöz, azonban az első 20-30 perc után rendkívül zavaróvá tud válni a monoton ismétlése.
Bár sok negatívumot fel tudok sorolni a játékról, a rendkívül alacsony ára miatt talán még meg is érheti a belefektetett pár eurós összeget, arra a néhány órára amíg fejlesztjük a kohót, hiszen a korai órái voltak számomra is a legszórakoztatóbbak. Azonban figyelembe kell venni, hogy ez a játék nem hosszútávra lett tervezve és fájdalmasan rövid idő után lesz borzalmasan monoton és unalmas.
Az év vége előtt kapunk még egy küzdősportolóról szóló életrajzi filmet. Ezúttal Dwayne Johnson száll…
Az Anima: Gate of Memories 2016-os akció RPG remastere friss látványvilágot, viszont a majd 10…
Decemberben az HBO Max kínálata igazán változatos lesz! Blockbuster filmektől kezdve horrorfilmeken át a karácsonyi…
Bár a közvélemény negatívan fogadta Sydney Sweeney új filmjét, a Christy egy megrendítő filmdráma komoly…
A Wall World 2 nemcsak erősebb, hanem érettebb is elődjénél. Mindent megtesz, amit egy folytatásnak…
A World of Tanks ünnepi eseményét ezúttal nem más dobja fel, mint a zseniális Benedict…