A Syndrome egy sci-fi-horror játék, amit leginkább a Dead Space-hez tudnék hasonlítani. Visszakapjuk a klasszikus elemeket egy igazi űrbéli horrorjátékból. A környezet, a történet és a “szörnyek” nagyon hátborzongató atmoszférát alkotnak, de sajnos ez egy pár óra után elég unalmassá tud válni, mivel a navigáláshoz rengetegszer meg kell néznünk a térképet, és sokszor előfordul, hogy ugyanarra a pontra visszaküld minket az adott feladat.

A játék felidézi a régi sci-fi-horrorok által teremtett légkört. Megszédülve és zavarodottan ébredünk egy nagyon hosszú hibernálásból, de időnk sincsen magunkhoz térni, mert az első dolog, amit tapasztalunk, az az, hogy az űrállomáson pusztítás és káosz uralkodik. A legénység nagy része vagy halott, vagy átalakult és agresszívvé vált. Bármilyen mozgásra vagy zajra ugranak, így óvatosnak kell lennünk. A célunk, hogy kiderítsük, mi történt a kollégáinkkal és a helyszínnel, illetve hogy a katasztrofális körülmények közül kikerülhessünk, amint csak lehetséges. Ehhez ugyan elszórva találunk a fedélzeten fegyvereket a szörnyűségek ellen, de ezekhez a töltények meglehetősen ritkák, ráadásul sok esetben hatástalanok a borzalmas lények ellen. Hamar rájövünk, hogy a legjobb opciónk az, hogy ha csendben, meglapulva elkerüljük őket, és igyekszünk kijutni.

A játéknak van egy vr módja is, ami gyakorlatilag egy túlélőjáték. Minél több napot kell túlélnünk a szörnyek között, Az irányítás csak dual shockkal lehetséges, és a fejünkkel célozhatunk. Ez egy kis extra a játékban, ami a játék többi részéhez képest jól sikerült. Nem a legjobb vr-élmény, amiben valaha részem volt, de az atmoszféra és a hangulat, amit a Syndrome vr módja nyújt, kellően hátborzongató ahhoz, hogy említésre méltó legyen. A grafikán lenne mit csiszolni, a vr-os és a nem vr-os játékon is. Persze a grafika nem minden, és sok nagyszerű játék van pixeles vagy “gagyi” külcsínnel. De cikkünk témája sajnos nem nyújt eleget ahhoz, hogy kárpótoljon érte.

Ettől még persze nem rossz, de hacsak nem vagyunk hatalmas Dead Space-fanatikusok, valószínűleg hamar rá fogunk unni, ráadásul közel sincs olyan jó, mint a régi klasszikus. De azt meg kell hagyni, a hangulat és a hanghatások nagyon hátborzongatóak, vr- és nem vr-verzióban is, úgyhogy horrorként ütős.

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás