Hershel Layton már számos játékot átélt. Ha csak a fő szálat nézzük, 6 játékról beszélünk. Most a LEVEL-5 gondolt egyet, és kedvenc professzorunkat kihagyták a következő részből, és helyére a lányát, Katrielle-t helyezték a középpontba, aki megnyitja saját irodáját. Az ügyek megoldásában segítségére lesz Luke és egy beszélő kutya, Sherl.

Kaptunk egy főszereplőcserét, viszont a játék még mindig egy igazi Layton-címnek érződik, és leginkább a régebbi részeket idézi. Helyszínről helyszínre közlekedünk, a környezetet az érintőkijelzőn fedezzük fel, és gyűjthetünk „tippérméket”, amiket a feladványoknál költhetünk el, ha elakadnánk.

Ha már feladványok: mindig kapunk egy nagyobb ügyet, aminek a megoldásához több kisebb puzzle-t kell megoldanunk, és így kerülünk közelebb az ügy felgöngyölítéséhez. Maguk a feladványok nem nehezek, inkább tiszta fejű gondolkodást igényelnek. Viszont ha hajlamosak vagyunk túlbonyolítani, akkor már idegesen használjuk majd fel a „tippérméket”, és persze a végén kiderül a megoldás, és inkább magunkra leszünk dühösek, hogy nem jutott eszünkbe ez az egyszerű válasz.

A karakterekről is érdemes beszélni, mindegyik fő és másodlagos karakter ki van dolgozva, saját személyiséget kaptak, és azt elmondhatjuk, hogy Katrielle nem kap olyan mély kidolgozást, mint az apja, viszont így is nagyon gyorsan meg fogjuk szeretni. Sherl szállítja a szarkasztikus megjegyzéseket (kitalálhatjátok, hogy ő a kedvencem), sose fogjuk azt érezni, hogy bizony ezt a szereplőt már valahol korábban láttuk. Valamint a karakterek szinkronját is nagyon jól eltalálták, de ami a szívfájdalmam, és ezen a téren tipikus nintendós cím, hogy csak az átvezetőkben van szinkron. Az átvezetők igazi anime-hangulatot árasztanak magukból, gyönyörűen vannak megrajzolva a szereplők, a helyszínek, és ez nem csak a videókra, hanem az egész játékra igaz.

Amit fel tudok hozni negatívumként, hogy az előző részekkel ellentétben sokkal inkább epizodikusabb felépítést kapott, aminek vannak jó pillanatai, de a nagy egészből sokat elvesz. Nem kapunk a játék vége felé egy igazi ügymegoldást, és hiányérzetünk lesz. Persze van megoldásunk, és átkötések, de nem sikerült igazán jól összeilleszteni a részeket, pedig minden adva volt egy igazi drámai felismeréshez.

A Layton’s Mystery Journey Katrielle and the Millionaires’ Conspiracy egy igazán hangulatos játék, ami úgy is élvezetes, ha nem játszottunk korábbi Layton-játékokkal. A feladványok nem olyan nehezek, ha odafigyelünk, és nem bonyolítjuk túl. A karakterek szerethetőek, mindenki talál majd magának egy kedvencet. Szívből tudom ajánlani a Nintendo 3DS-tulajdonosoknak.

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás