Oldal kiválasztása

Ghostbusters: Sanctum of Slime – Játékteszt

Ghostbusters: Sanctum of Slime – Játékteszt
13 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

New York-ot ismét természetfeletti erők fenyegetik, azonban a rutinos Szellemirtók helyett ezúttal egy négyfős újonc csapatra hárul a feladat, hogy kisöpörje a városból a különös, túlvilági szellemeket.

Az Atari érdekes módját választotta, hogy folytassa a tavaly megjelent nagygépes Ghostbusters játékot, a kiadó ugyanis egy letölthető, top-down nézetű, kooperatív shooter formájában hozta el a rajongóknak a folytatást, melyben a feladatunk már jól ismert, hiszen ezúttal is a New Yorkot elözönlő természetfeletti lényeket kell visszaküldenünk oda, ahonnan jöttek. Vajon jó döntés volt a kiadó részéről, hogy egy fokkal lejjebb lépve, ezúttal letölthető címként mutassa be a Szellemirtók mindennapjait?

 

A Sanctum of Slime a második Szellemirtók film után játszódik, így közvetlen folytatása a tavalyelőtt megjelent Ghostbusters játéknak. A történet szerint 1989-ben járunk, a cselekmény középpontjában pedig Janosz Poha és egy titokzatos vénember, Ismael áll, akiknek története a New York-i elmegyógyintézetben fonódik össze. Ismael Dumazu, a pusztítás ősi démonának utolsó követőjeként úgy vallja, egy ősi ereklye segítségével hamarosan visszatérhet a nagyúr, aki a feltámasztását követően nem csak adósa lesz a két férfinek, de a pokol seregének támogatását is élvezni fogja. A New York városát ellepő sötét erőkkel nem bír a Szellemirtók csapata, így egy gyorsan toborzott második számú egységgel (Alan Crendall, Samuel Hazer, Bridget Gibbons és Gabriel Sitter) azt a feladatot kapjuk, hogy járjunk az események végére.

 

A történéseket felülnézetből követhetjük végig, a csapat tagjait pedig tizenkét különböző fejezeten kell majd átvezetnünk. A shooter kampányát lehetőség szerint egyedül is végigtolhatjuk, de ha segítségre szorulunk, akkor akár négyfős kooperatív módban is odapörkölhetünk a szellemeknek, az online összecsapásokra vágyók pedig klasszikus többjátékos módban plazmafegyverezhetnek. A játékmenet nagyon egyszerű sémára épül, a pályák ugyanis arénákra lettek osztva, minden egyes teremből csak akkor tudunk továbbmenni, ha az ottlévő összes szörnnyel végeztünk. A lelőtt teremtményekért, és a szétrombolt bútorok krediteket, új tárgyakat, kiegészítőket kapunk, elesett bajtársainkat pedig bármikor feltámaszthatjuk. Választékos és változatos fegyverarzenálból válogathatunk, melyre szükség is lesz, ugyanis a piros, sárga és kék szörnyeket csakis a hozzájuk készített, megfelelő fegyverekkel tudjuk kiiktatni, de a különleges plazmafegyverek és csapdák mellett energiapajzzsal és életerőt gyógyító kiegészítővel is bővül arzenálunk.

 

A Ghostbusters: Sanctum of Slime a jópofa ötletek ellenére mégis hamar unalomba fullad, a repetitív játékmenet ugyanis hamar megöli a hangulatot. A helyszínek bár változatosak, az arénás kialakítás miatt gyorsan unalomba fulladnak a küldetések, amin az se segít sokat, hogy egy pálya erejéig egy autós mókába is belecsöppenünk, ahol az Ecto-4WD platóján állva kell osztani az áldást. A negatívumok sorát gyarapítja, hogy a környezeti elemek többször visszaköszönnek, és ez a fajta újrahasznosítás nagyon hamar frusztrálóvá válik, ahogy a monoton zenei aláfestés se javít a végső ítéleten.

 

Értékelés: 5/10

Translate »