Oldal kiválasztása

Halo 3: ODST – Játékteszt

Halo 3: ODST – Játékteszt
15 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Kipróbáltuk a Master Chief nélkül felálló Halo 3 expanziót, az ODST-t, melyről pár óra játékélmény nyugodtan kijelenthetjük, méltó kiegészítése lett a 2007-ben megjelent produktumnak.

A Halo univerzum 2001-es debütálása óta Master Chief személye szinte eggyé vált a franchise-szal, így teljesen elképzelhetetlennek tűnt, hogy a Bungie egy teljesen új irányvonalat képviselő, egy új főhőst felvonultató Halo játékkal rukkoljon elő. Az egy évvel ezelőtti bejelentés óta napvilágot látott anyagok és pár órányi játék után azonban nyugodtan kijelenthetjük, aggodalmaink alaptalanok voltak, az új irány, a vadonatúj, de Master Chiefhez hasonlóan néma főhős, Rookie kitűnő választásnak bizonyult, a történet ugyanúgy magával ragadó és érdekfeszítő, az univerzum pedig kisebb változtatások ellenére is tagadhatatlanul "Halo-s", így hát pillanatok alatt magába szippantott a játék, mely egy mini-kampányból nőtte ki magát egy kétlemezes, dobozos formában megjelenő produkcióig.

 

A történet a Halo 2  idején játszódik és az úgynevezett Orbital Drop Shock Troopers elit katonáinak egyik tagjaként, pontosabban vezetőjeként  térünk magunkhoz az afrikai New Mombasa utcáin. A város a Bungie történetének legnagyobb térképe, amelyet teljesen szabadon, saját döntéseink szerint járhatunk be és fedezhetünk fel. A legtöbb Covenant erőt sikerült a hadseregnek kisöpörnie a térségből, de az egyik Covenant romboló még mindig rontja New Mombasa légkörét, így Master Chief távollétében az ODST csapatának tagjaira hárul a feladat, hogy  felszámolják a maradék Covenant egységeket. A játék főszereplője, Rookie a landolást követően egy hatalmas robbanás következtében elveszíti eszméletét, és hat órával később tér csak magához. Csapattársai eltűnnek, így fő feladatunk nem más lesz, mint PDA-ánk segítségével felkutatni bajtársaink aktuális tartózkodási helyét. A gárda tagjai – Buck, Dutch, Mickey, Romeo és Dare – keménykötésű, tökös, veterán arcok, akiknek bőrébe bújva is harcolnunk kell majd, így nemcsak Rookie detektív-sztorijával ismerkedünk meg a közel 7-8 órás játékidő alatt.

 

A játék képe komoly változásokon esett át, legalábbis amikor Rookie bőrébe bújva mászkálunk az éjszakai, eső áztatta városban, akkor alapvetően nem az eszement szemtől szembeni párharcok, a pergős akció lesz a jellemző, hanem komoly detektív-munkát kell végeznünk. Főhősünk fő feladata ugyanis társai felkutatása, így nyomok után kutatva kóborlunk New Mombasa utcáin. Ha például egy szétroncsolt sisakra, póznára függesztett fegyverre bukkanunk, a sztori ugrik egyet az időben és egy flashback formájában az adott tárgyhoz tartozó személy kalandjai fognak megelevenedni, amit saját szemszögből élhetünk át. Ergo az ODST csapattagjai bőrébe bújva is fel kell vennünk a harcot a Covenant szárazföldi erőivel, ami meglepő módon mellőzi Rookie detektív stílusú játékmechanikáját, helyette adrenalinpumpáló, mozgalmas, epikus összecsapások részeseinek érezhetjük magunkat, ráadásul a borongós, komor hangulatú helyszín színes-szagos környezetre vált, az események nappal játszódnak, vagyis a játék ezen percei egyértelműen a klasszikus Halo-t idézik. Meglepő módon a csapattagok kommunikálnak egymással, ugratják egymást, ami a teljesen szótlan és sisakját sose le nem vevő Rookie után komoly felüdülést jelent. Ehhez persze kellettek olyan szinkronszínészek, mint Nathan Fillion, Adam Baldwin, és Alan Tudyk – Firefly sorozat szereplői -, valamint a dögös Tricia Helfer (Battlestar Galactica) és Nolan North (Uncharted).

 

Emellett számos fontos elemében is eltér a Halo 3: ODST az alapjátéktól. Az ODST-k páncélzata sokkal gyengébb, mint a Spartánoké, felszerelésük se annyira fejlett, ráadásul a dupla fegyverforgatás lehetőségét is elvették tőlünk, viszont cserébe két igencsak hatékony csúzlit kaptunk. A már említett páncélzat a Halo első részéből lett átemelve, amire érdemes ügyelni, ugyanis ha lekapják rólunk, akkor utána életerőnkből sebződünk, amit a pályákon elhelyezett életmentő csomagok, illetve terminálok segítségével tudunk csak újratölteni viszont ezekből nem meglepő módon nagyon kevés van elszórva. Nem leszünk képesek hatalmasakat ugrani, ráadásul mindezen cselekedetek komoly életerő csökkenéssel járnak, ami a korábban említett lassú regeneráció miatt azt jelenti, hogy minden felesleges mozdulatot kerülnünk kell, különben könnyen az életünkbe és a misszió sikeres teljesítésébe kerülhet felelőtlen döntésünk. A Halo 3: ODST tehát valóban visszatér a gyökerekhez, hiszen mindezen játékelemek a Halo: Combat Evolved-ból lehetnek ismerősek. Viszont akad újdonság is, így kapunk két vadonatúj csúzlit, melyek egyike egy zoomolható, hangtompítós pisztoly, amit a Halo: Combat Evolved-ból emelt át és fejlesztett tovább a Bungie – félautomata M6C/SOCOM – , illetve kapunk egy komolyabb, gyorstüzelő karabélyt is, az M7S SMG-t. A legnagyobb újítás mégis a játékba bekerült éjjellátó szemüveg – VISR éjjellátó -, ami elsősorban annak köszönhető, hogy ezúttal éjszakai küldetéseink lesznek többségben. A szemüveg tulajdonképpen rengeteg hasznos információval is szolgál, mindez korábban nem állt rendelkezésére Master Chief-nek. A kontrolleren az X gomb megnyomásával tudjuk majd előcsalni a módot, amiben tehát a sötétben, illetve a füsttel teli utcákon kerülhetünk helyzeti előnybe a többiekkel szemben. Segítségével piros színben körvonalazódnak majd az ellenségek, míg zöld színben a bajtársak pompáznak, a sárga a fontos tárgyakat jelöli.

 

Az újításoknak köszönhetően a már említett játékmechanika tehát merőben ettér a megszokottól, így Rookie-val egy sokkal taktikusabb, óvatosabb stílust kell képviselnünk, ha nem akarjuk pillanatok alatt újratölteni mentésünket. Az esetek többségében magányos harcokra kell számítatnunk, természetesen komoly túlerővel szemben, mégpedig úgy, hogy kezdetben nem, vagy alig kapunk muníció-utánpótlást, így folyamatosan a lelőtt ellenfelektől elkobozható eszközökre kell hagyatkoznunk. Persze a későbbiekben ez némileg változik, a térkép különböző részein elhelyezett ellátó pontokon magunkhoz vételezhetünk némi muníciót. De ekkor is érdemes a pálya adta lehetőségeket kihasználni, ha muszáj, akkor épületek felsőbb szintjeire mászva próbáljunk meg az őrjáratok háta mögé kerülni, esetleg más útvonalat választva közelítsünk meg célpontunkat. Éppen ezért Rookie szó szerint a gerilla-harcmodorra fog támaszkodni.

 

Küldetéseink során szerencsére nem leszünk teljesen egyedül, így ha épp nincs kivel kooperatív módban harcolni, akkor  a játék kezdetén mellénk szegődő "Felügyelő" áll majd a rendelkezésünkre. Ennek a mesterséges intelligenciának ugyanaz a küldetése, mint nekünk, vagyis az utcán uralkodó helyzet tisztázása, New Mombasa feletti irányítás visszaszerzése. Például térképet dob elénk, ha eltévednénk, ami a hatalmas, nyílt terep ismeretében valószínűleg nem egyszer megesik majd, hiszen tényleg oda megyünk, ahova csak szeretnénk, azt fedezünk fel, amit csak akarunk. A "Felügyelő" pedig ebben partner, ráadásul a HUD-on megjelentett információkért is ő felel majd, így a küldetéshez szükséges adalékokat, valamint a célpontot is tőle kapjuk meg. Utóbbi az iránytűn jelenikmeg. A szabad, kötetlen kalandoknak amúgy is fontos szerep jut, hiszen a történet teljes egészében való kibontakozása csak így lehetséges, számos adalékot csepegtetnek ilyen formában a fejlesztők.

 

A Halo 3: ODST másik hatalmas újítása, az úgynevezett Firefight többjátékos mód, ami amellett, hogy lehetőséget biztosít a kooperatív játéknak, újszerű játékmechanikájával próbálja magára vonni a figyelmet. Ha kicsit szőrösszívű akarok lenni, akkor a játékmódot akár a Gears of War 2 Horde módjához, valamint a Call of Duty: World at War Zombi játékmódjához is hasonlíthatnám, ugyanis a lényeg egy az egyben ugyanaz. Vagyis kooperatív módban nem kell mást tennünk, mint túlélnünk az aktuális küldetést. Esetünkben a csapat összesen hét élettel rendelkezik, amit mi magunk osztunk szét a csapattagok között, de ugyanez igaz a kiosztható elsősegély csomagokra is. A pontozás ugyanúgy működik, mint a Halo 3-ban vagyis a fejre leadott lövés több pontot ér, nagyobb értékkel bír. Ha csapattársat találunk el, akkor természetesen veszítünk a pontokból. A csapattagok által összeharácsolt pontok a játék végeztével összeadódnak, és megfelelő mennyiség elérése után medálokat, jobb esetben különböző achievementeket kapunk.

 

A Halo 3: ODST alapvetően egy történetorientált játék, melyben a pályák kialakítása egyértelműen lehetővé teszi majd a kooperatív játszadozást. A sztori Rookie-ra, a főhősre és elveszett bajtársaira fókuszál, viszont a játék non-lineáris, végre nincs megkötve a kezünk, megkapjuk a felfedezés örömét, és a játékstílust is a magunk arcára formázhatjuk, ami hatalmas plusz pont a Bungie-nak. Ettől függetlenül persze benne van a pakliban, hogy a pergős, látványos összecsapásokhoz szokott Halo-rajongók valamiért nem tudják megszokni az újszerűen ható, noir-hangulatot árasztó, detektíves megvalósítást. Személy szerint nekem ezzel nem volt problémám, bár a városi környezet a kissé már elavult motornak köszönhetően közel se nevezhető "városinak", a sötét, borongós, eső áztatta küldetések pedig sokszor valóban nyomasztóan hatnak, de ha ezen túl tudunk lépni, akkor minden percét élvezni fogjuk az ODST-nek. Mindezek mellett a csomagban nemcsak a játék, hanem egy második korong jóvoltából a Halo 3-hoz már megjelent pályacsomagok, a The Heroic Map Pack, The Legendary Map Pack, Cold Storage, The Mythic Map Pack is jár, illetve három vadonatúj térképet is hozzánk vág a gárda a kínálathoz, továbbá bétakulcsot kapunk a jövő őszre datált Halo: Reach-hez, így mindenképpen egy kiváló vételnek számít a Halo 3: ODST.

 

Értékelés: 8,8/10

Translate »