Eredet - Filmkritika

Christopher Nolan mesterséges álma, az Eredet több mint tíz évnyi álmodozás eredménye, Nolan azonban egy percig se hiszi magáról, hogy ő találta fel a spanyolviaszt, filmje ugyanis semmi újat nem ad a zsánerhez, viszont az Eredet hűen rámutat arra, hogyan is kellene egy nyári, hollywoodi blockbuster esetében az akciónak szolgálnia a történetet. A közel két és fél órás alkotás ugyanis a Mátrix, a 13. emelet, és a Dark City filozófiai megközelítésével, és a James Bondra jellemző látványos, mozgalmas akciókkal operál, az elemek párosítása pedig egymás pilléreként működve kápráztatja el a nézőt, aki így nem csak nyálcsorgatásra, de némi gondolkodásra is rá van kényszerítve.

A profi tolvaj mindent el tud lopni. Minél nagyobb mester a szakmájában, annál kevésbé lehet előtte akadály. Dom Cobb (Leonardo DiCaprio) a legjobbak között is az első: ő mások álmait szerzi meg. Amikor áldozata éjszaka az álomfázisba jut, ő belopózik, és a legnagyobb értékekkel távozik. E tudás tette Cobbot az ipari kémkedés legkeresettebb bűnözőjévé és örökké menekülő, magányos férfivá. És most kap egy esélyt, hogy helyrehozza az összes régi hibáját, és visszaszerezze az elveszett életét. Ehhez nem lopnia kell, hanem profi bandája segítségével visszatérnie az eredethez, és egy gondolatot elültetni valakinek a fejében. Ez lesz a tökéletes bűntény, melyben nemcsak a kihívással teli feladattal és a komoly védelmi rendszerrel, de Cobb korrumpáló személyes múltjával is szembesülnünk kell majd.

Az Eredet legnagyobb erőssége, hogy a korábbi trailerekben látott szemkápráztató látványvilág mindössze csak egy eszköz, Nolan ugyanis a történetmesélésben, a sztori mélységében, a mondandóban és saját hőseiben és azok érzelmeiben hisz. Így hiába a Bond-filmekre jellemző intenzitás, a hangsúly a precízen kidolgozott részleteken van, amik nem csak a karakterek alapos ismertetésében és kidolgozottságában, de az álomvilágban hozott szabályokban is megmutatkozik. Nolan semmit nem bíz a véletlenre, végig az orránál fogva vezeti a nézőt, de így is könnyű elveszni az Eredet okosan felépített cselekményszövésében. A film utolsó nagy attrakciója, ahol egyszerre négy álomszinten zajlanak párhuzamosan a történések, első befogadásra akár sok is lehet, de a néző így is könnyen adja át magát az élménynek, a jól felépített, kreatív megvalósításban hiányt nem szenvedő részletek és akciójelenetek ugyanis a végén mégis egy teljes egységgé formálódnak.

Persze a filmnek megvannak a maga hiányosságai, melyek igazából a Cobb-ban keresendők, DiCaprio alakította főhőse lelki vívódása ugyanis nehezen bírja rá az embert az együttérzésre, de ez nem a színész hibája, hanem inkább vázlatszerű karakterének a számlájára írható. Ettől függetlenől az Eredet bőven túlmutat az elmúlt évek blockbusterein, a néző ugyanis nem csak eszetlen fegyverpuffogtatást és kínos mosolyt kiváltó akciójeleneteket kap a pénzéért, hanem egy olyan filmet, ami minden hibája ellenére egy nagyon feszes, látványos és izgalmas film, ami egyértelműen egy olyan alkotás, mely megkerülhetetlen és kihagyhatatlan.

Értékelés: 8/10