Megjött Apuci – Filmkritika
8 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
A bonyodalmakon alapuló szituációs komédiák mindig is komoly hírnévre tettek szert az amerikai közönség körében, és egyre jobban begyűrűznek a magyar piacra is. Megnéztük az idei év első ilyen filmjét, és persze nem csalódtunk.
Amikor egy család élére kerülünk, akkor sok dolgunk akad: meg kell magunkat kedveltetni a gyerekekkel, egyben kell tartanunk a napokat, és persze munkát is kell végeznünk. Erre vállalkozik Brad (Will Farell), de nem megy neki tökéletesen, bár vannak jó pillanatok, a gyerekek utálják, a munkája pocsék. És még nem is sejti, hogy mi következik, ugyanis egy idilli családi filmnézős estébe belecsörög a telefon, és ki más lehetne a vonal végén, mint a gyerekek biológiai apja, Dusty (Mark Wahlberg), aki természetesen tudni akarja, hogy vannak a gyerekei így, évekkel később. Ezzel csak az a gond, hogy a gyerekek anyja, Sara (Linda Cardellini) elfelejtett arról szólni, hogy bizony már újra megházasodott. Mikor Bradre kerül a sor, hogy beszéljen vele, merő véletlenségből meghívja magukhoz, és itt kezdődnek a bajok. Komoly spoilerekbe nem szeretnék belemenni, ezért a történet elmesélése ideáig tartott, de a lényeg, hogy sok gond akad, és a végére a megoldás igazán viccesen alakul.
A vágások rendben vannak, bár történik egy-két érdekesebb dolog a vásznon. De egy-kettő közülük megközelíti azt, amit csak Oscar-díjas alkotásokban tapasztalhattunk. A zenék rendben vannak, néha azonban nagyon nem tartoznak a tárgyhoz, és ezek persze szintén olyan poénokhoz vezetnek, amik kikerekítik az egész történetet.
A végére pedig minden kiderül, és minden megoldódik, ahogy szokás. Ezt a filmet akár kétszer is meg lehet nézni, ha nem többször, mert egyszerűen szórakoztató, és jók a szereplők. Mindenképpen megéri moziban megnézni!
Értékelés: 7/10
