Mit is csinálhatna a tavaszi szünetben néhány jó barát, hogy oldja a felgyülemlett feszkót? Naná, hogy buliznak. Nem is akárhol. A fiatalok úgy döntenek, hogy átruccannak a gyönyörű Mexikóba. Rosszul teszik…

Egy szórakozóhelyen, mialatt a többiek táncolnak, Olivia megismerkedik Carterrel, és beszélgetésbe elegyednek. Szó-szót követ, ital-italt, míg végül a helyen elérkezik a záróra, és menniük kell. Ám a fiatalok még nem szeretnének visszamenni a szállásukra, tovább akarják folytatni az italozást, és a bulizást. A hozzájuk csapódó fiú előáll egy izgalmasnak ígérkező ötlettel, amire a kis társaság rá is bólint. Így találják magunkat egy elhagyatott, kissé romos templom falai között. A felspannolt fiatalok az iszogatást Carter (Landon Liboiron) javaslatára a mindenki számára ismerős Felelsz, vagy mersz? játékkal dobják fel. Elindul a móka, a pia és a hormonok hatására persze, hogy a tipikus sablon felé. Lányok csókolóznak egymással, egyikük (Hayden Szeto) színt vall másságáról, eltitkolt vonzalmak derülnek ki, és így tovább, mígnem az új fiú egy kérdésre adott vallomása rendesen felkavarja az állóvizet:

„Kellett valaki, akinek vannak barátai, és idecsalhatom őket…”

Néhány héttel később, immár újra a saját, megszokott környezetükben furcsa események veszik kezdetüket. Egy videofelvételen látják viszont egyik barátjuk, Ronnie (Sam Lerner) halálát. Olivia (Lucy Hale) fülébe visszacsengnek Carter szavai, miszerint a játék bárhol vannak is, megtalálja őket, és csak akkor maradhatnak életben, ha igazat mondanak a feltett kérdésre, vagy végrehajtják azt, amit a játéktól feladatul kapnak. A hallucinációknak vélt furcsaságok, és társuk nem véletlennek tűnő halála miatt kétkedésük elszáll, és átadják magukat a Mexikóban elszabadított gyilkos játéknak. A kérdés az, ki mit tenne meg az életben maradásért?

Jeff Wadlow nem csak rendezte a filmet, de annak forgatókönyvírásából is kivette a részét. Egy interjúban nyilatkozott arról, miszerint nagyon kis költségvetés állt rendelkezésükre a film elkészítéséhez, viszont cserébe nagyobb rendezői szabadságot kapott. A szerepekre kiválasztott fiatal színészeket szerette volna a film kedvéért összekovácsolni, hiszen mégiscsak jó barátok a karaktereik, így kitalálta, hogy elküldi őket néhány napra Mexikóba, és minden főszereplő kezébe egy mobilt nyomott. Mindazon túl, hogy jobban megismerjék egymást, az volt a feladatuk, hogy rengeteg fotót és felvételt készítsenek magukról. A film nyitójelenete (ami egyébként tényleg jól sikerült) az ő felvételeikkel indul. Pozitív érzésem a filmmel kapcsolatban körülbelül ennél a pontnál, és ennyiben ki is merül.

A fiatal szereplőgárda (Violett Beane, Tyler Posey, Sophia Taylor Ali, Aurora Perrineau és akkor így már mindenkit meg is említettem) egy ilyen típusú thrillerben hozza a rá osztott karaktersémákat. Van egy kicsapongó szőkénk, egy szende barnánk hatalmas Bambi szemekkel, akad lúzerünk, szépfiúnk, természetesen melegünk, nyilván piásunk, és persze egy bunkónk is.  A sztori végtelenül egyszerű, tipikus elemei senkit sem fognak megdöbbenteni, ha szerencsejáték lenne, hogy megtippeld kik és milyen sorrendben fognak meghalni, garantáltan elvinnéd a főnyereményt. Logikátlanságból, a semmiből áramot nyerő, lepukkant romos templomban található reflektorból, bugyuta párbeszédekből sajnos nincs hiány.

A szereplők tetteinek, szavainak indíttatása világos előttünk, ám mégsem kerül hozzánk senki igazán közel, nincs lehetőségünk megkedvelni valakit is, hogy kicsit jobban szoríthassunk érte. Az alacsony költségvetés sajnos árulkodó, nincs sok helyszín, nincs sok szereplő, a halálnemek pedig hihetetlen fantáziátlanok. A megszállt kérdező arckifejezésére kitalált snapchat filter szerű borzadály az egész filmet beletaszítja a komolytalanság pocsolyájába.  Amikor pedig megkapjuk végre a választ a kérdésünkre, hogy mi irányítja ezt a játékot, és hogyan lehet esetlegesen véget vetni a szörnyűségeknek, az utolsó jelenetben kapunk a képünkbe egy hatalmas csattanónak szánt orbitális baromságot. Hasonló című, ám sokkal véresebb, Halloweenkor játszódó változatát 2017-ben mutatták be a filmnek, melyet kifejezetten az amerikai SyFy tévécsatornára készítettek. Az idei Felelsz vagy mersz hipp-hopp visszahozta (sokszorosan) a cirka 3 és fél millió dolláros költségvetést, ugyanis Amerikában már áprilisban megvolt a premier, míg erre nálunk június 21-ig várni kell.

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás